Na, mint látjátok, új kinézet van a blogon. Amolyan nyáriasítás-féleség. Csak hogy nehogy azt gondoljátok, hohy depis vagyok, esetleg. Egyégként, lehurcolkodtam a nappaliba a kuckómból, és nyitva van az ajtó. És hűvös van, de nem akarok felállni. Inkább felvettem egy pulcsit, és még a kapucnit is a fejemre húztam. Éljen a fiatalság ereje!

Az Uta No Princes-Sama ~ Revolution már a 10. résznél jár. És most van benne egy csomó QUARTET NIGHT(így kell írni? .__.), és Ranmaru, és Ai, és Reiji, és Camus(olyan jót szomtam rajta röhögni :D), 

és annyira imádom őket! Awwhwww, ezt nem lehet szavakkal kifejezni. Persze, a STARISH-t is szeretem, ed azért ismerjük be, hogy a senpai-ok jobbak. Reiji az egyik részben azt mondta Nanami-nak, hogy 'Szeretlek', aztán elkezdi 'Csak vicceltem, kölyök.', én meg így "Perszeeeee, Ahaaaa.". SPOILER ALTER. SRY. 

Az Ao Haru Ride mániám megint előjött, szóval ma olvasom a mangát, megnézem az animét, és lehet, hogy neki állok a fanficc írásnak is. Már csakazért is, mert eszembe jutott egy tök jó ötlet. Csak nekem az a bajom a z írással, hogy nem tudok egyszerre sokat és jól leírni. Ezezezezezezezezezezezez a baj a sz írásmódommal. Majd jobb lesz, gondolom, legalábbis ezt mondják. Hát, nekem már két éve nem jobb, de mindegy. Legalább magamat elszórakoztatom a novelláimmal meg a befejezetlen ficcekkel. LOL.

Amúgy, azért tudok modt írni, mert nincs suli. Egész héten. Jupppi! Csak jövőhéten hétfőn kell bemenni, meg 26.-án, évzáróra, és VÉGE! :33

17 nap múlva vége. Mármint, a sulinak, én még kibírom egy ideig. Most, így év végére szinte mindegyik tanárt megkedveltem, még az irodalom tanáromat is! Kedves ő, ha az akar lenni, az irodalmat meg amúgy is szeretem. Egyébként Dantéról és az Isteni színjátékról tanultunk. Szeretem ezt a művet.

"Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!"

Azt a szobám ajtajára is kiírhatnám. Anuykám biztos örülne, ha kapna valami figyelmeztetést és lelki erőt, mielőtt belép a poklomba. De mindegy is.

A cím is mutatja, hogy mennyire tinédzserhez illően és mainstreamesen várom a nyarat; de nem igazán a legtöbb tini dolog miatt. Szeretek suliba járni. Nem szeretek bulizni, inni meg még soha nem ittam(mármint alkoholt... ). Szóval, csak hogy megnyugodjatok, nem az a fajta csaj vagyok, aki nyáron állandóan a Mamutban ül Pesten a plázában, a húsz centis körmeivel, és az épp aktuális pasikáját várja, hogy elvigye a Ferrárijával valami David Guetta partira. Kösz, de nem.

Bulizni? Itthon is tudok, tök egyedül, csak egy füllhalgató meg a telefonom kell hozzá. 
20 cm-es köröm? Már a 10 centistől is rosszul vagyok, pls.
Pasi? Most komolyan?
David Guetta? Nem azt mondom hogy nagyon szar. Kevésbe szar.

Azért várom a nyarat, mert:
- medencézhetek
- sokáig fent lehetek
- sokat olvashatok/blogolhatok/nézhetek sorozatokat/animéket
- fogyhatok

Komolyan. Medence. Aaaaahw. Hiányzik, nagyon. Aztán a sokáig fent lehet pont; Ezt nem hiszem, hogy nagyon meg kell magyarázni. Csak éjel jobban szeretek ébren lenni, mint nappal. Sokat olvashatok: bele pusztulok abba, hogy hetekig kell egy könyvet olvasnom a suli miatt, amikor alapból 2-3 nap lenne. Nagyon rossz. A bloggal és a sorozat/anime cuccal dettó igy vagyok. Fogyhatok. Hááát, igen('hát'-tal nem kezdünk mondatot!), rám fér. De most komolyan, én nem az a csontvékony lány vagyok, aki még 20 kilósan is azt mondja magára, hogy dagadt. Neem. Én a 163 centimmel vagyok 65 kiló. Szóval, nyár végére, maximum 55 kilónak kell lennem genya. Muszáj!