Abigail Gibbins - Vacsora a vámpírral

Amit a moly.hu-n írnak róla:

Egyetlen pillanat örökre megváltoztathat egy életet… Egy véletlen találkozás a sötét utcán olyan világba sodorja Violet Lee-t, amelyről még csak nem is álmodott soha – egy időtlen, kifinomultan elegáns és mérhetetlenül gazdag világba, ahol szépséges paloták állnak, melyekben fényűző mulatságokat rendeznek, s ahol egy baráti társaság kizárólag az élvezeteknek hódol. Egy olyan helyre, ahonnan nincs menekvés, bármily elszántan próbálkozik is vele Violet. Ám e világ minden kincse sem leplezheti a csillogó felszín alatt megbúvó sötétséget, amelyet a karizmatikus és életveszélyes Kaspar Varn testesít meg. Violet és Kaspar megadják magukat egy olyan szenvedélynek, amely egymástól távol eső világaik felett ível át – csakhogy ennek a szenvedélynek megvan a maga ára…

Amit gondolok róla:

Te jó ég! Rég olvastam már ilyen jó könyvet. Kaspar... Awwh. Nem tudom, olyan álompasi. És a könyv olvasása alatt állandóan a Diabolik Lovers járt a fejemben (mivel, abban is szexi vámpírok vannak...). És igazából nem volt olyan szereplő, akit ne szerettem volna. Talán csak az, aki SPOILER meg akarta erőszakolni Violet-et, meg annak a pasinak apját... Meg Kaspar nővérét sem bírtam annyira, amikor már kimutatta a fogai fehérjét. 

"Újra a szájához húzta a kezemet, én pedig megfogtam az övét, és nyöszörgé-semet visszafojtva reszkető ajkamhoz emeltem véres csuklóját. Mielőtt újra inni kezdett volna, rám nézett, és arcán megjelent jellegzetes fölényes mosolya.
– Szeretlek, kislány – közölte.
– Én is szeretlek, pióca – feleltem"

" – Már csak egy kicsi… már csak egy kicsi… – motyogta Kaspar dühödt elszántsággal, majd rálépett a fékre, és élesen balra kanyarodott.
– Meg fogok halni, meg fogok halni – nyüszítettem még mindig csukott szemmel.
– Nem, nem fogsz – horkant fel Kaspar, aztán hallottam, hogy sebességet vált, és az autó lelassul.
– Meg fogok halni! Nem akarok meghalni!
– Figyelj, már…
– Meg fogok halni, túl fiatal vagyok, hogy meghaljak. Nem halhatok meg, még nem voltam Disneylandben! – sikítottam hisztérikusan, fittyet hányva a tényre, hogy a kocsi egyre lassabban gurult."

"Azzal a lánnyal járok, akit hülye lettem volna tegnap elengedni. A lánnyal, aki életet lehelt ebbe a helybe. A lánnyal, aki miatt újra érzek."